Az �llatvil�gban val�ban sok faj kommunik�l �s tal�l p�rra a szagok seg�ts�g�vel

A szerelmi b�jitalok m�r a legr�gebbi emberi kult�r�kban is haszn�latosak voltak.

Tartalmuk legink�bb gy�mb�rb�l, mandrag�r�b�l vagy – a tr�pusi t�jakon – k�kuszp�lm�b�l �llt. Azonban nemcsak a szerelmi v�gyfokoz� elk�sz�t�se volt fontos, hanem annak „t�lal�s�ra” is nagyon odafigyeltek.

A n�k lenge ruh�kban, p�zsma- �s �mbraillattal k�r�llengve pr�b�lt�k meg a v�gyat felkelteni, s csak kudarc eset�n vett�k el� a b�jitalt. Eleinte csak az �des, neh�z illatokat tartott�k vonz�nak, �gy gondolt�k, hogy ezek az �llati eredet� illatszerek seg�tik el� legink�bb a v�gyak �bred�s�t. 
L�tezik olyan lepkefaj, amelynek h�m tagja ak�r 5 kilom�teres t�vols�gb�l is meg�rzi a n�st�ny �ltal kibocs�tott illatanyagokat �s m�r rep�l is (sz� szerint) a p�rj�hoz, hogy megh�d�tsa.

 Valljuk be, h�lgyeim, mi is valami ilyesmire v�gyunk. S hogy mi az a csod�latos anyag, ami a „pillang� f�rfiakat” �gy meg�rj�ti?

 A neve ferromon. �s nemcsak a lepk�k termelnek ilyen anyagot, az emberi szervezetben is megtal�lhat�. S�t sokan a n�i hormontermel�ssel hozz�k �sszef�gg�sbe a termel�d�s�t. �ll�t�lag mi, n�k is a legterm�kenyebb napjainkban ilyen illatjeleket k�ld�nk. Hogy ez nem mindig elegend�? Nos ilyenkor j�het a b�jital.

Nemr�giben egy olyan te�ria is napvil�got l�tott, miszerint a n�k is illat szerint v�lasztanak p�rt maguknak. Itt azonban nem a term�kenys�g �ll a k�z�ppontban. Az elm�let kidolgoz�i �gy v�lik, hogy a f�rfiak szag�t immunrendszer�k er�ss�ge hat�rozza meg. �s mi, l�nyok, asszonyok az immunrendszer�nknek megfelel� t�pus� illatot �s f�rfit keres�nk, tal�lunk vonz�nak.

A biol�giai meghat�rozotts�g azonban az emberi fajn�l m�gis sokkal gyeng�bbnek l�tszik, mint az �l�vil�g t�bbi egyed�n�l. �gy a cs�b�t�s tr�kkjei – n�lunk – nagy szerepet kapnak.

 Egy gyertyaf�nyes vacsora, ha megfelel�en el�k�sz�tj�k, biztos siker lehet. El�sz�r is a gyertyaf�ny, a hangulatvil�g�t�s igen fontos. A f�lhom�ly elfedi a b�r apr� hib�it, �s a sminkkel kiemelt szemek vagy sz�j sokkal jobban �rv�nyes�lhet.

A sz�nek kiv�laszt�s�n�l nem kell sokat t�pel�dn�nk: haszn�ljuk a j�l bev�lt pirosat, v�r�set. Nem v�letlen�l ez a szerelem sz�ne, hiszen ez a sz�n ingerli legink�bb �rz�keinket. Izgat� hat�sa bizony�tott. A megfelel� fazon� ruh�t azonban mindenkinek mag�nak kell kiv�lasztania…

Az illatokkal vigy�zzunk. Egyfel�l, mert orrunk a „legf�rad�konyabb” �rz�kszerv�nk, ez�rt k�nnyen megszokunk illatokat, m�sfel�l viszont nem biztos, hogy az a legszerencs�sebb, ha teljesen elfedj�k saj�t test�nk illat�t.

 Sok f�rfi sz�m�ra nagyon is vonz� a szeretett n� illata (nem az �porodott, izzadt test szag�ra gondolok, sokkal ink�bb arra az egy�ni, term�szetes illatra, mellyel mindannyian rendelkez�nk).

 A romantikus �sszej�vetel f� szerepl�je a vacsora. Ilyenkor haszn�ljunk b�tran v�r�s h�sokat. A k�z�pkori francia k�jh�lgyek szerint ezek er�s�tik a f�rfiass�got. A gy�mb�r nemcsak b�jitalok alapanyaga, de remek f�szer is. A k�nai konyha szinte minden �telbe aj�nlja.

Az innival� legyen bor. Alkoholtartalma nem t�l magas, �gy egy-k�t poh�r elfogyaszt�sa ink�bb g�tl�sainkat oldja, mintsem r�szegs�ghez vezet. A becs�pett emberek v�gyai pedig hamarabb felt�zelhet�k…